Elmaradásaim!

Sajnos mostanában a blog írással egy kicsit elmaradtam, pont azért, mert annyi dolgom van mostanában. Rengeteg mindent varrtam, bár többnyire alakítgatásokról van szó, amiről nem biztos hogy tudok különösebben írni, fotót sem érdemes sokszor csinálnom egy-egy beljebb vart derékról, kisgyerek nadrágokról amikben a gumikat kellett sorra behúzni, stb. Varrtam egész ruhát is, blúzt is, de sajnos úgy kiadtam a kezemből hogy fotó sem készült róla. De ami most a legjobb, hogy össze jöttem egy olyan emberrel akinek saját varrodája van, és besegíthetek neki. A munkáim nagy részét Tőle kapom, és rengeteget tanulok mellette. Na és ugye nem csak a varrás létezik a világon, van sok itthoni teendő, na meg a család, és igazából ez foglalja el az első helyet. Kislányom a nyáron nincs oviba, vele rendesen kell foglalkozni, a kisfiam meg egy ördög, ahogy nől egyre rosszabb.... Visszatérve az "alkotás örömére", azért amit most itthon találtam megörökítettem. Az első két képen egy farmer foltozás látható. A nadrág gazdájának nem tetszett hogy lyukas a koptatott gatyája, ezért feldobtuk egy kis mintás foltozással:





Volt idő hogy a trapéznadrág nagy divat volt... Most inkább a csőnadrág a divat. A következő három nadrág, nemrég még trapéznadrág volt:

Ha valaki véletlenül kihizná a ruháit, arra is van megoldás. Ezt mutatom be a következő farmer inggel, mindkét oldalon 3-3centit bővítettem:

A most következő képen egy gyerek ülés huzatja látható. A huzatot nagyon rossz kopott szakadt állapotban kaptam meg. Először megijedtem tőle hogy hogy fogom én ezt megcsinálni, gondolkoztam is hogy utasítsam vissza ezt a melót, de végül megpróbáltam, és sikerrel jártam. A darabjaira fejtettem, a kopott anyaggal nem is nagyon tudtam volna mit kezdeni, de szerencsére a szivacsos része ép volt, így az összes szivacsra szabtam ebből a színes anyagból, ráerősítettem, majd újra összevarrtam az egészet, a széleket pántoztam, és íme az új üléshuzat:

Pár hete kaptam egy olyan feladatot hogy 10db pici batyut kellett varrnom. Ahogy dolgoztam a batyukkal, kicsi Virágom ott sündörgött körülöttem,és többször is feltette a kérdést: "Anya! Kinek varrod ezeket a kicsi batyukat?"  Talán abban bízott hogy az övé lesz, sajnos ki kellett ábrándítanom, de akkor eldöntöttem, Őt is meglepem eggyel, mondanom sem kell mennyire örült ennek a kis apróságnak....