Gyermek nacik

Itt a szeptember, Virágomnak kezdődik az ovi, és jól jön ilyenkor ha az ember körülnéz a ruhás szekrényben. A nyáron elvolt a leányzó mindig valami kis ruhában, esetleg egy bugyiban, aztán most hogy átnéztem a szekrényét, döbbentem rá, hogy bizony ezalatt az idő alatt szépen kinőtte egy-két ruhadarabját. Nekünk a cicanadrág az egyik jól bevált kelléke az óvodai hétköznapoknak, és milyen jó, hogy a Liliéktől (Virág ovis társa, és egyben jó barátnője) nemrég rengeteg anyagot kaptunk. Így ilyenkor a Lilit sem hagyom ki, Ő  is kap ezekből a nadrágokból. Varrtam rövidebbet, hosszabbat, szűkebbet bővebbet......

 

Na és persze a pózolás az egyik elmaradhatatlan része a bejegyzéseimnek :)

 

 

Huzat

Ma a napozó ágy párnáinkat újítottam fel. Egyrészt zavart hogy nem egyforma a két párna, másrészt azt sem nagyon szeretem, hogy ha ki akartam mosni, akkor az egészet bele kellett tuszkolnom a mosógépbe, így hát úgy döntöttem varrok rá egy olyan huzatot, amit könnyen el is tudok távolítani róla a mosáshoz, ha már kellőképp összepiszkítottuk. Nem is kellett hozzá drágán anyagot vásárolnom, egy használaton kívüli ágynemühuzatot avattam fel.

Fotósnak kellékek!

A varrodából kaptam a következő feladatokat is, egy fotósnak volt szüksége pár kellékre.  Első képen egy masnis fejpánt látható, ilyen és hasonló fejpántokat többet is kellett összehozni.

Három kitömött szívecske, azért kell hogy ilyen hosszúkás legyen, mert az a fogantyúja....gondolom. Sajnos a kitöméshez csak apró szivacsokat tudtam beszerezni, amivel nagyon nem volt szerencsém, mert a szivacs darabok olyannyira átütöttek, hogy tiszta rücskös volt az egész, de már nem tudtam újra elmenni keresgélni hogy hol kapok vatelint, így hát hogy a "kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon" a gyerekek plüss állatait műtöttem meg, kiszedtem belőlük a vetalint, de pótoltam a szivacsdarabokkal.

Végre kicsi fiam is lehet a modellem :) Ezzel a szakács sapkával könnyű dolgom volt, igazából már a fényképész megvarrta kézzel, csak szoros lett, így nekem elég volt szétbontanom, hátul beletoldanom, és úgy újra összevarrnom az egészet. Szerintem haláli édes benne....

Eme bejegyzésem utolsó darabja a kedvencem. Először kicsit megijedtem amikor "munka adóm" elmondta mi a feladat, de egyáltalán nem volt vészes. Kaptam ezt a képet egy újságból, és egy kevés anyagot, a meló magától értetődő, a fényképész ilyen babákat szeretne kelléknek. Persze az újságban a kép mellett volt szöveg is. Ezeket a babákat egy bizonyos Kankaleen készíti, érdemes rákeresni a blogjára csak ámultam, és bámultam mennyi szép dolgot készít ez a hölgy......
A babák töltése hasonlóképp alakult mint a szívecskéknél, sajnos a szivacs darabok nagyon elrontották volna ezeket a szépségeket. A végeredmény lent látható. Nagyon élveztem ezt a feladatot, a babák egész a szívemhez nőttek :)

Kopott kabát!

A napokban kaptam a varrodából egy velúr kabátot, aminek az alja, és az ujja kicsit mintha kikopott volna, és feltűnő foltok keletkeztek rajta, ezeket a foltokat kellett eltüntetnem. Sajnos ugyanolyan anyagot nem sikerült beszereznem, csak sötétebbet, de ezáltal kicsit sikerült feldobni a kabátot.

Nyári felsők!

 
Íme legújabb alkotásaim egy kislánynak, és anyukájának készült nyári felsők.

Elmaradásaim!

Sajnos mostanában a blog írással egy kicsit elmaradtam, pont azért, mert annyi dolgom van mostanában. Rengeteg mindent varrtam, bár többnyire alakítgatásokról van szó, amiről nem biztos hogy tudok különösebben írni, fotót sem érdemes sokszor csinálnom egy-egy beljebb vart derékról, kisgyerek nadrágokról amikben a gumikat kellett sorra behúzni, stb. Varrtam egész ruhát is, blúzt is, de sajnos úgy kiadtam a kezemből hogy fotó sem készült róla. De ami most a legjobb, hogy össze jöttem egy olyan emberrel akinek saját varrodája van, és besegíthetek neki. A munkáim nagy részét Tőle kapom, és rengeteget tanulok mellette. Na és ugye nem csak a varrás létezik a világon, van sok itthoni teendő, na meg a család, és igazából ez foglalja el az első helyet. Kislányom a nyáron nincs oviba, vele rendesen kell foglalkozni, a kisfiam meg egy ördög, ahogy nől egyre rosszabb.... Visszatérve az "alkotás örömére", azért amit most itthon találtam megörökítettem. Az első két képen egy farmer foltozás látható. A nadrág gazdájának nem tetszett hogy lyukas a koptatott gatyája, ezért feldobtuk egy kis mintás foltozással:





Volt idő hogy a trapéznadrág nagy divat volt... Most inkább a csőnadrág a divat. A következő három nadrág, nemrég még trapéznadrág volt:

Ha valaki véletlenül kihizná a ruháit, arra is van megoldás. Ezt mutatom be a következő farmer inggel, mindkét oldalon 3-3centit bővítettem:

A most következő képen egy gyerek ülés huzatja látható. A huzatot nagyon rossz kopott szakadt állapotban kaptam meg. Először megijedtem tőle hogy hogy fogom én ezt megcsinálni, gondolkoztam is hogy utasítsam vissza ezt a melót, de végül megpróbáltam, és sikerrel jártam. A darabjaira fejtettem, a kopott anyaggal nem is nagyon tudtam volna mit kezdeni, de szerencsére a szivacsos része ép volt, így az összes szivacsra szabtam ebből a színes anyagból, ráerősítettem, majd újra összevarrtam az egészet, a széleket pántoztam, és íme az új üléshuzat:

Pár hete kaptam egy olyan feladatot hogy 10db pici batyut kellett varrnom. Ahogy dolgoztam a batyukkal, kicsi Virágom ott sündörgött körülöttem,és többször is feltette a kérdést: "Anya! Kinek varrod ezeket a kicsi batyukat?"  Talán abban bízott hogy az övé lesz, sajnos ki kellett ábrándítanom, de akkor eldöntöttem, Őt is meglepem eggyel, mondanom sem kell mennyire örült ennek a kis apróságnak....