Apróbb munkák a valóság, de álmodozni is lehet...

Most hogy már említettem egy két embernek a varróműhelyemet, sorra jönnek a kérdések: "Jaj te varrsz? Nekem van egy gatyám ami....." és ehhez hasonlók. Egy-két nadrágot kellet felhajtanom, meg egy két szakadás, felfeslődés, ilyesmi. Most készülök varrni a Bélámnak szórólapozáshoz jó kis szórólapos táskákat, csak ahhoz nehéz lesz beszerezni jó vastag anyagot ami majd bírja a kiképzést. Anyukám is szeretne vmi nyári ruhát, hát ha nem vesz anyagot, majd megveszem én, mert már szeretnék neki állni. Minden nap lenne kedvem vmit alkotni, pedig még a varróműhely csak egy romhalmaz, még el kell távolítani egy bútort, majd utána szeretnék egy kisebb szabászasztalt, vasalót vasalódeszkával, és ha még befér akkor egy ruhás állványt is szeretnék. Egyébként egy asztalon lesz 2 varrógépem, és egy kisebb asztal is lesz amin a laptop lesz (ha már dolgozószoba). Aztán majd ha a gyerekek nagyobbak lesznek és igénylik a külön szobát akkor akár el is lehetne indítani vmi komolyabbat, mondjuk épülünk még a házhoz, és ott lesz majd a varróműhely, vagy mondhatnám úgy is hogy varroda.:) Na meg aztán valahol bérelhetnék egy kis butikot, amiben babaruhákat árulnánk, méghozzá saját tervezésű és készítésű babaruhákat, és egyéni kéréseket is teljesítenénk. Azért gondolkozok babaruhákban, mert a felnőttruhából nagyon nehéz lenne profitálni a méteráru ára miatt, mert ha vki megveszi magának a számára megfelelő anyagot, az már kb 2000ft (és akkor még nem mondtam sokat), én pedig dolgozok vele mondjuk 8 órát (és akkor még itt sem mondtam sokat) mennyit számolhatnék rá, hogy az a kuncsaftnak is megérje? Mert a kínai üzletben olyan olcson meg lehet venni sokszor, hogy az anyag ára drágább lenne önmagában... És akkor még arról nem is beszéltem hogy milyen ára van egy válalkozásnak? Bélám egyéni vállalkozó, és havi 60ezer ft az alap amit ki kell neki egy hónapba fizetni, függetlenül attól hogy egyátalán megkereste-e azt a pénzt az adott hónapban. Na és ha tényleg bérelnék egy kis üzletet, akkor annak van szép bérleti díja is... Hát ahogy elkezdtem itt írás közben állmodozni, úgy vissza is tértem a valóságba, nem egysterű az élet. Szóval ez tényleg egy nagy álom, nagy esély van rá hogy a valóságban a fiam 3 életévét betöltve én már a gyárban nyomom a varrógépet 3 műszakban, és kesergek azon, hogy nem látom a törpéimet. :( De addig had álmodjak............

Virikémnek - Kislány nyári felső!

Megszületett első varróműhelyben készült alkotásom. Igaz még nagyon távol áll ez a rendetlenség a műhelytől, de azért nem akadályozott a munkában. Mivel még nem jutottam el méteráruba, ezért az itthoni anyagokat átnéztem, ami inkább hulladék, még középiskolás éveimből maradtak, bár mikor a Virágommal terhes voltam ebből az anyagból már varrtam neki nyári ruhát, még éppen annyi anyagom volt, hogy egy kicsi nyári felsőt összedobtam, amit még idén nyáron éppen hogy csak hordani tud. Tartottam tőle hogy elcseszem, vissza fejtegethetem, hogy napokig szórakozok vele, mert hát volt már ilyenre példa, elég hebehurgya tudok lenni, és mégis pár óra alatt hiba nélkül összedobtam, pedig a szabásminta is saját, nem pedig újságból kimásolt. Nem magamat akarom fényezni, csak úgy gondolom ennyit számít ha vki igazán elszánja magát, és örömmel csinálja amit csinál, nem pedig muszájból. Ma reggel ovi előtt gyorsan ráadtam hogy le tudjam fényképezni, és fel tudjam ide tenni.

Mint ahogy már feljebb említettem ugyanebből az anyagból 2008-ban amikor a Virágomat vártam, még azt sem tudtam hogy kislányom lesz, de akkor varrtam egy kis nyári együttest. A köv képeken ez a kis együttes látható. Kislányom ezeken a képeken másfél éves! :)

Túl a hétvégén!

Nem sokra jutottunk, a szoba még messze van a varró műhelytől, de már kipakoltunk nagyjából,és már itt vannak a gépek, és a hétvégén már varrtam is. Bélának megfoltoztam a gatyáit, meg egyéb javításokat csináltam. A napokban venni fogok anyagot, és varrok a Virágomnak (kislányom) vmi szép nyári ruhát. Anyáéktól elhoztam pár cuccot, anyagokat, cipzárokat...  találtam régi ruhákat, amiket még középiskolás koromban varrtam magamnak, hát meg sem próbáltam felvenni! A nadrágok kb a térdemig jönnének, a felsőkbe meg kb a kezemet nem tudnám belepasszírozni az ujjába, de ez van, +2  gyerek, +20kg.  Találtam egy 3 lábú gatyát is amibe még Orsikámmal varrtunk, és öltöztünk be vidám ballagáskor sziámi ikreknek :) ! Orsikával tanultuk együtt végig a 6 évet, Ő azért rendesen belevetette magát a szakmába, ha vki tud, hát Ő tud, nekem ha vmi nem megy, egyből hívom, keresem, kérdezem.... Ahogy rendezgetem a dolgokat egyre inkább van kedvem ehhez a varrogatáshoz!!!

Íme a 3 lábú sziámi iker ruha! jobbra Orsika, balra Én 18 éves korunkban!

Ma elhatároztam magam!

Pár napja gondolkoztam rajta hogy talán lassan el kellene dönteni mi leszek ha nagy leszek.... 27 évesen két gyermekes anyaként! Kezdeném az elején:
Már álltalános iskolás koromban feltűnt a rajztanáromnak hogy van némi kézügyességem, jó pár rajzpályázatra be is nevezett, szép eredményeket értem el. Aztán jött a pályaválasztás... igazából fodrász szerettem volna lenni, de sajnos arra már 10 éves korom előtt felhívta a figyelmemet az allergiaorvos, hogy ha nem akarom kiütésekkel leélni az életem, akkor felejtsem el az olyan szakmát amiben vegyszerekkel érintkezhetek, ezálltal már semmilyen kézügyességgel kapcsolatos szakma nem érdekelt. Csakhogy ahova én jelentkeztem nem vettek fel :( helyette felajánlották a ruhaipari technikus szakot, ami magyarul varrónő, amitől még ráadásul óckodtam. Választhattam a gimnázium, és a szakközép iskola között, a gimnázium felé húztam, de Anyukám (ezúton is köszönöm) nem engedte, mert Ő jobbnak látta ha abba a 4 évbe vmi szakmát is tanulok, akkor még nem értettem vele egyet, de valljuk be, 14 évesen még nehéz átlátni ezeket a dolgokat. Szóval varrónő.. 4év szakközép.. 2 év technikum.. 20 évesen a ruhaipari technikus modellező végzettséggel a kezemben elmentem gyárba betanított munkásnak, majd a jobb fizetés miatt át egy másik gyárba varrónőnek ahol autókba kihuzható rolókat (kalaptartó, napellenző) varrtam soron. Néha jó volt valamit alkotni ha kedvem támadt, kaptam innen onnan maszek melókat, nadrág felhajtás, és egyéb alakítgatások amit muszájból elvégeztem, de sosem fektettem bele nagy energiát, főleg mert a körülmények soha nem voltak megfelelőek arra hogy gondtalanul bele tudtam volna vetni magam az alkotás örömébe. Időközben férjhez mentem, és a sors két gyönyörű gyermekkel áldott meg. Épültünk egy nem túl nagy házat is, de a napokban arra eszméltem, hogy itt most már meg tudnám teremteni a körülményeket ahhoz hogy igazán belevethessem magam a varrásba. A gyerekek kicsik, még sokáig ellesznek egy szobában, szóval van számomra egy szabad szoba, amit úgy tervezem minél előbb kialakítom az én kis varróműhelyemnek. Ha már a sors úgy rendelkezett hogy igenis hasznosítsam a kézügyességem, és a kezemben van a szakma, a tudás akkor használjam ki. És eddig mindezt hiába mondta nekem  az Anyukám, azelőtt hallani sem akartam, és csak magamtól jöttem rá hogy nem kéne vesszni hagynom amit megtanultam. Szóval a hétvégén ha itthon lesz drága jó Uram, és rá is ér, az Ő segítségével elkezdjük a rendezkedést.