Bizony megint nagyon elhanyagoltam a blogolást, és nem is ígérném meg hogy ez másképp lesz. Nem panaszkodni szeretnék, elvégre két nagy hobbim miatt nincs időm posztolni, 1:CSALÁD, 2:ALKOTÁS. Sokat varrok, és ez mellett továbbra is dédelgetem az álmom, hogy egyszer majd talán ebből keresem meg a kenyérre valót :). Időközben kicsi fiam is nődögél, egyre inkább igényli hogy foglalkozzam vele, ahogy a kislányom is. Bálint megtanult járni, így még inkább figyelnem kell rá. Egyik kedvenc játéka, amikor leülök a varrógéphez, Ő ellopja a kukám. Sokszor észre sem veszem, csak mikor elmélyülök a munkában, és valami szemetet dobnék az asztalom melletti kukába, és az a szemét, a földön landol.... körbe nézek, a lakás tele a szemetesem tartalmával, a szemetes, és a fiam sehol.... átmegyek a gyerekszobába, és az én drága Bálintom elégedetten mosolyog az üres kukával a kezében. IMÁDOM EZT A KIS CSIBÉSZT!
Na mindegy, ma hogy ide tudtam ülni, három munkám tudom megmutatni. Az egyik egy otthoni szék. Bizony ez a szék már elég régi, és csúnyán elszakadt a huzat. Kaptunk valakitől jó erős anyagot hozzá, és bevontam vele:
Második alkotásom egy ötlet is egyben egy-két régi ruhadarab feldobására. Kívülről lehet nehéznek látszik, pedig nem kell hozzá különösebb tehetség, csak tudjunk egyenesen varrni egy varrógéppel. Ez a ruhadarab egy sima ing, aminek behúztam a tetejét gumival, a derékrészt pedig végig átvarrtam varrógéppel úgy hogy alsó szálnak gumis cérnát fűztem be. Ennyi a titka annak, ha valamit gumírozunk. Az eredményt Veronika mutatja be nekünk:
Itt a tél a nyakunkon, jönnek a hidegek, érdemes elővenni a téli holmit. Egy széldzsekit téliesítettem valakinek. Jó meleg termó anyaggal béleltem ki, így lett az átmeneti kabátból téli kabát.
